Sümegcsehi első említése 1357-ből való. Birtokosa 1945-ig kizárólag a veszprémi püspökség. A homokos földeken a termelés igen nehézkes volt, a lakosság csak a szűk megélhetését biztosíthatta belőle. A földművelés mellett az állattenyésztés is meghonosodott.

A 15. századtól a falu lakosságának feladata Sümeg várának élelmiszerrel való ellátása is. A 16 – 17. században sok a lakatlan telke. A település újranépesedése csak az 1720-as években indult meg. Temploma 1735-ben épült. A falu örökös jobbágyainak földesúri terheit az 1768-ban kelt úrbárium határozta meg. A 18. század során vált elsődleges terménnyé a szőlő. Eközben kialakult a népesség azon szokása, hogy a nyári munkák alkalmával a Fejér megyei majorságokra mentek el bérmunkásnak.

A 19. század során a település lakosságszáma közel megduplázódott, ám a 20. század elején fogyni kezdett. A település ekkor nagyrészt állattenyésztésből, valamint gyümölcs- és szőlőtermesztésből élt. Felvevőpiaca Sümeg volt. Az 1950-es évektől a község lakossága a fellendülő bányászatban és iparban keresett munkát. Az 1990-es évek leépítései nagyban sújtották a települést, ahol még mindig magas a munkaügyi szempontból inaktívak aránya.